Veleméri Szentháromság Templom - Pánsip. /Velemér Holy Trinity Church - Hungary/
Veleméri Szentháromság Templom /Fényima a Veleméri Templomban/
A videó részleteket tartalmaz a „Magyar Művelődéstörténet Pillérei -- A bölcsesség házat épít magának -- Fényima a veleméri templomban című filmből. A teljes film megtekinthető a magtar.hu honlapon. A filmet készítették: Fejes György, Géczy Gábor, Kovács Pál, Pap Gábor, Pikó Sándor, Plesz György, Szilva István.
Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy templom, vagy egyik elődjének építését még Szent István rendelte el. Mivel a falu neve hun eredetű, Velemérnek már az avar korban is lehetett (vesszőfonatos falú) temploma. A most látható templom építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik.
A falu déli végében található Papréten emelkedik a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt katolikus templom. Freskóit Aquila János festette 1378-ban, melyek egyikén a mester önarcképe is felfedezhető. A veleméri templomot úgy épitették, hogy a Szentháromság vasárnapján kelő nap első sugara a szentély boltozatán lévő Szentháromság jelképre essen. Az építők és a freskót készítő Aquila János ezen kívül figyeltek a napfordulóra is. A templom tudós plébánosának, Kovács Józsefnek a megfigyelése szerint a téli napforduló hajnalán a szentély délkeleti kerek ablakán besütő napsugarak a Madonna ölében ülő gyermek Jézust világítják meg elsőként. A téli napforduló a napisten feltámadásának pillanata, a boldogabb kor eljövetelének ígérete. A nemlét sötétjében a napkeltére várakozó templom méltó módon jelzi is ezt a korszakváltást: a kisded felragyogó arca mintegy életre kel a néhány perces sugárözönben. Sajnos, e bámulatos fényjelenségek megfigyelésére manapság csak elvi lehetőség van, mert a felkelő napot a közelmúltban telepített erdő fái eltakarják.
A reformáció idején a falu reformátussá lett, az ellenreformáció során a lakosság református maradt, a templomot az osztrák megszállók visszaadták a katolikus egyháznak. A hívek nélkül maradt épület állapota leromlott, kis híján el is pusztult. Az 1800-as évek második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt és a hajójában fák nőttek. Most - a képeket illetően - csak Rómer Flóris felmérésére hagyatkozunk.
A templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták. A tetőzetet leszámítva, amely az eredetinek megfelelően lehet helyreállítva, a kis templom őrzi a 1300-as évek végén megteremtett képét és lenyűgöző, bensőséges hangulatát. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is.
A jelenleg katolikus templomban két mise van évente, Szentháromság napján és augusztus 20-án.
Magyarföld Fatemploma
A Magyarföld Faluért Alapítvány templomot épít Magyarföldön.
2009 nyara
Szentháromság - Alkalmazkodás
Szentháromság videoklip.
szent3sag.trb@freemail.hu e-mail címen lehet elérni őket, de szerintem már nem nézik,de lehet próbálkozni.
Csávoly,2005
Göcseji tájakon (Iborfia és Árpád-kori templomok: Dobronhegy, Böde)
Szép tájak és építészeti emlékek Göcsejből
Velemér: Szentháromság templom
Magyarország sok szempontból legkülönlegesebb temploma a Szentháromság tiszteletére szentelt, egyhajós, nyugati tornyos, a nyolcszög három oldalával záródó szentéllyel ellátott, kőből és téglából épült, keletelt veleméri katolikus templom, ami a mostani falu déli végében található Papréten emelkedik
Velemér 10 falu központja volt az Árpád-kor elején, ezért feltehető, hogy a templom vagy elődjének építését még Szent István rendelte el.
Építésének idejét nem ismerjük; először egy 1360-ban kelt oklevélben említik; ez megnevezi, hogy a Szentháromságnak (Scentrynitas) szentelték. Freskóit 1377–78-ban festette Aquila János, aki a szentély északi falán önarcképét és művésznevét
A reformáció idején, 1560 körül a földbirtokos Batthyány család és vele a falu reformátussá lett; a freskókat lemeszelték. Az ellenreformáció során a lakosság református maradt, de templomot az osztrák megszállók visszaadták a katolikus egyháznak (1732-ben már bizonnyal ismét katolikus volt). A hívek nélkül maradt épület leromlott, kis híján el is pusztult — 1808-ban a tető rossz állapota miatt már nem tartottak benne miséket: a beverő eső leoldotta mészréteget, és alatta a freskók is pusztulni kezdtek. Az 1800-as évek második felében egy tűzvész oltóvize megrongálta a freskókat. A templom sokáig tető nélkül állt, hajójában fák nőttek. A képek jó részét csak Rómer Flóris felméréséből ismerjük
1863-ban Gózon Imre szentgyörgyvölgyi református tanító vezette el a templomhoz Rómer Flórist, aki az épületet rémes állapotban találta: hiányzott a hajó és a torony tetőzete, a padlót állati ürülék borította, közötte tábortüzek nyomaival. Mindez arra utalt, hogy az épületet a környék szegényei és állatai használják. Az épület arányai és a festmények megragadták Rómert, aki ezért megbízta a pályakezdő Storno Ferencet, hogy készítsen rajzokat a templomról és a freskókról. Minden befolyását latba vetve elérte, hogy a szombathelyi egyházmegye fedesse be az épületet; ezt Szenczy Ferenc szombathelyi püspök meg is tette (1864-ben vagy 1865-ben). A tetőn azonban átszivárgott a víz, és tovább rongálta a képeket.
1874-ben adta közre Rómer Flóris a templom és képeinek részletes leírását — ő a képeket a mainál még jobb, teljesebb állapotban láthatta
1940-ben látogatta meg a templomot Pável Ágoston, a szombathelyi múzeum igazgatója, és megállapította, hogy a már szinte romos épület alig látszik ki a gaz és cserjék sűrűjéből.
Ezután templomot és a freskókat több alkalommal restaurálták (1941-ben, 1956–1966 között, 1967–68-ban és végül 2003-ban). A kis templom az eredetinek megfelelően helyreállítható tetőzet kivételével őrzi a 1300-as évek végén megteremtett képét és lenyűgöző, bensőséges hangulatát. Jelen állapotában a legtöbb falkép jól látszik, néhány alig kivehető, de vannak teljesen elpusztult részek is.
A fények játéka[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
R.k. templom (9510. számú műemlék) 5.jpg
A keskeny ablakok éles határú fényfoltokat bocsátanak az északi falra. Az ablakok rézsűit eredetileg valószínűleg fényvisszaverő anyaggal vonták be, és a fény terelésében lehetett szerepe a mostanitól különböző, eredeti padlózatnak is. Így például, ha a padlóra fényvisszaverő anyagot helyezünk, napéjegyenlőség idején egyszerre vetül a fény a két merkúrkalapos alakra, mintegy rámutatva arra, hogy e képeken ugyanazt a személyt láthatjuk különböző helyzetekben. Ilyenkor ugyancsak egyszerre világosodik ki Szent László, a középső király és a csillag — megfeleltetve ezzel a három magyar szent királyt a bibliai háromkirályoknak és a festészet eszközeivel erősítve meg a krónika azon passzusát, hogy Szent László a „csillagok közt fényes csillag”.A nyári napforduló, azaz a fénybőség idején a szentély résablakán belépő első fénysugár a Madonna köpenye alatt menedéket kereső bűnösöket világítja meg. A fényfolt továbbvonulva a küszöbnél áll meg: ezen a napon nem lép ki a hajóból, azaz kijelöli a templom hosszát. Az utolsó fénysugár a szentély méretét kijelölve a szentély és a diadalív sarkában hal el.
Napéjegyenlőség idején a fényjárás több kép egyidejű megvilágításával értelmezi az északi fal jelenetsorát, mivel ebben az évszakban a hajó ablakain behatoló fénysugarak közvetlenül nem, csak visszaverődve jutnak el. A déli ablakokon beeső utolsó fények egyszerre világítják meg Szent Lászlót és a keresztre feszített Krisztust.
Templomok titkai - Velemér
Az árpád-kori fénytemplom
Az 1200-as évek végén épített Árpád-kori templom tervezésekor figyelembe vették a Nap járását, így csodás fényjáték tapasztalható. Az eredeti freskók mellett, matematikai is rejtélyeket is találtunk.
n1tv.hu
2016.05.02.
Velemér hullával keretes szerkezetben
A hit a huszonéveseknek
Az Opus Dei weboldala egy videósorozatot indít, amelyben különböző országokból származó fiatalok mesélnek arról, hogyan élik a hitüket a hétköznapjaikban. A bevezető klipben néhányan elmagyarázzák pár szóban, hogy mi számukra a hit.
A Bölcskei katolikus templomtorony keresztje naplementében madártávlatból
Velemér A fény temploma
REVOLUT kártya igénylése
Sötét középkor - A veleméri fénytemplom
Részlet a Hagyaték sorozat, Az őrökállók földjén - Az Őrség c. részéből
Ködös tájak. / Pánsip /
Boldog aki észreveszi a teremtés szépségét és észleli az őt körülvevő világ gazdagságát. Csupán nyitott szemre és szivre van szükségünk, hogy felfigyeljünk a körülöttünk levő csodákra, a természet szépségére...
Officium for three clarinets
Márton Levente HORVÁTH: Officium - instrumental motets for three clarinets
Recorded live in 2013 Budapest, FUGA
Csaba Klenyán. Balázs Rumy, Péter Szűcs - clarinets
Photos of the Holy Trinity Church in Velemér, Western Hungary
0:00 I.
4:30 II. (Interlude)
5:35 III.
8:28 IV. (Interlude)
9:55 V.
12:09 VI.
A Szent Vid érdekességei
Egy igencsak hangulatos, az emberből kellemes érzést kiváltó helyen található Velem jelképe, a Szent Vid kápolna. Már a kelták is éltek erre felé 3000 évvel ezelőtt, és még az se kizárt, hogy egykor ez a hely valamiféle koronázási helyszín volt. A Szent Vid olyan Velemnek, mint Kőszegnek a Kálvária templom. Mindkettő épület a magasból figyeli az itt lakókat.
Szent Vidről képek, videó, térkép:
Kőszegen szállás nálunk:
Árpádkori templom Velemér.wmv
Velemér, Sindümúzeum
Veleméri Sindümúzeum, 2018. július 30. Varga Géza rövid előadása a Sindümúzem tárlat anyagáról.
A felvétel vágatlan verzióban lett felrakva.
Veleméri Álomesküvők????????????????
Velemér, Árpád kori templom (2017)
Hétvégi túrák, természetjárás, Hatvan, Centervill Kft, Őrség, Pityerszer, Múzeumfalu, Nemzeti park, Szatócsbolt, kézműves, Velemér, Árpád kori templom,